Zöld Generációkért Alapítvány

Zöld Út A Jövőbe!

 
Tartalomjegyzék vagy 500 ( 1-99)
Tartalomjegyzék II. vagy 501  ( 101-) chatablakba beütésével.

Tisztelt Látogatónk!

A Zöld Generációkért Alapítvány egy olyan civil szervezet, amelynek elsődleges missziója a felnövekvő nemzedék támogatása „a Zöld Út” megtalálásában és közös továbbépítésében.

A ZGA célja a jövő generációinak – különös tekintettel a legkisebbek – környezettudatos, fenntartható nevelésének, tanulásának, oktatásának, életvitelének a támogatása, a személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Ennek érdekében az Alapítvány kiemelten támogatja a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek átadásának, oktatásának kialakítását, a kapcsolódó tudásmenedzsment továbbfejlesztését, a társadalom környezettudatosságának és természetvédelmi kultúrájának fejlesztését.

A megfogalmazott célok elérése érdekében a ZGA kiterjedt támogatói tevékenységet folytat, hogy a Zöld Jövőt a legfiatalabbak is megértsék, megismerjék és a tanultakat beépítsék a mindennapjaikba.

Mi a ZGA úgy érezzük, hogy ezzel közelebb kerülünk egy tisztább, környezettudatosabb, zöldebb Jövő érdekében.

„Egyetértünk az alapvető jogok biztosának jelentésében megfogalmazottakkal.

Éppen ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy a kisgyermekektől a fiatal felnőttekig mindenkinek megadjunk minden segítséget a zöldebb jövő építéséhez.

A ZGA az alapítványi célok megvalósítása érdekében a rendelkezésére álló források erejéig a lehető legszélesebb körű feladatok ellátására jött létre, így

a) kutatásokat végez és támogat, elősegíti ezek eredményeinek szakmai és a társadalmi megvitatását;

b) pályázatokat, tanulmányi, ismeretterjesztő és egyéb versenyeket hirdet;

c) konferenciákat, workshopokat, ismeretterjesztő fórumokat, rendezvényeket, szabadidős akciókat szervez;

d) támogatja a jövő generációinak környezettudatos fejlődését elősegítő kezdeményezéseket;

e) tevékenységének eredményeit nyilvánosságra hozza;

f) együttműködik a működési területén bejegyzett, hasonló célkitűzéseket megfogalmazó társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel és alapítványokkal;

g) célkitűzéseinek hatékony megvalósítása érdekében részt vesz határokon átnyúló programok megvalósításában;

h) részt vesz a működési területén lévő Önkormányzatok, Állami szervezetek munkájában, a célkitűzéseinek megfelelő feladatok ellátásában;

i) környezetvédelmi programokat szervez, közreműködik a programok lebonyolításában, környezetvédelemmel kapcsolatos témákban tanácsadást folytat, a tevékenységéhez kapcsolódó ismeretterjesztő tevekénységet folytat, anyagi, tárgyi eszközökkel valamint szükség szerint szolgáltatások nyújtásával vagy finanszírozásával támogatja a saját céljaihoz hasonló céllal létrejött közhasznú civil szervezetek működését, továbbá a természetes személyeket valamint az előbbiek egyes meghatározott projektjeiknek a végrehajtását, akár pályázatok, akár egyedi elbírálás alapján;

j) a fenti tevékenységekhez szükséges források előteremtése érdekében pénzeszközöket, valamint olyan tárgyi adományokat gyűjt vállalkozásoktól és magánszemélyektől. Az új tárgyak mellett az Alapítvány olyan tárgyakat is elfogad, amelyeket az adott vállalkozások és magánszemélyek egyébként leselejteznének, illetve hulladékként szabadulnának meg azoktól (ideértve a különösen a használt és értékcsökkenés folytán leírt műszaki cikkeket, háztartási gépeket, ruhákat és egyéb eszközöket). A tárgyi adományokat az Alapítvány céljaival összhangban egyes alapítványok és magánszemélyek részére adományként juttatja el;

k) az Alapítvány által vállalt környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtése érdekében:

ka) előmozdítja a pénzbeli és nem pénzbeli támogatások felajánlásának a szervezését és a megvalósításuk feltételeinek a biztosítását;

kb) gondoskodik a környezet- és természetvédelmi feladatok céljára az Alapítványnak felajánlott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások felhasználásáról, tájékoztatja mind az adományozót, mind a közvéleményt a támogatások felhasználásáról;

l) az Alapítvány elsődleges tevékenységeként nyújtott szolgáltatásai ingyenesek, illetve kedvezményesek. A kedvezményes szolgáltatás díja legfeljebb a szükséges rezsiköltségek erejéig terjedhet;

m) az Alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból az alapítványi céloknak megfelelően bárki részesülhet;

n) az Alapítvány a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www. zoldgeneraciokert.hu internetes honlapján történő közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznú minősítés megszerzését követően a közhasznúsági mellékletet minden év június 30. napjáig az internetes honlapján és az Alapítvány székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi;

o) az Alapítvány a tartós célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az Alapítvány kuratóriumának elnöke

Dr. Ritter Marianna

Dr. Ritter Marianna 1965-ben született Pécsett. 1989-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakán, majd 1992-ben szerzett közgazdász diplomát a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, ezt követően tett jogi szakvizsgát.

2000-től ügyvédként dolgozott, majd 2013-tól az iLex Systems Zrt., az AIGeneration Zrt., valamint az iLex High-TechZrt. alapítója és vezérigazgatója. Az artificial intelligence, applied AI, jogi automatizáció, innovációs fejlesztés, illetve a hulladékgazdálkodás-fenntartható gazdálkodás területein végez kutatásokat. Nevéhez fűződik a LEXI mesterséges intelligencia, az iLex jogi szolgáltatási platformok és a Tungsram-iLex Innovációs Piactér megalkotása. Publikációi is ugyanezen körben kerültek ki egyetemi tankönyvek és kutatásokról szóló tanulmányok formájában. A Magyar Jogász Egylet FSZ Informatikai Szakosztályának elnöke és vezetőségi tagja. Díjai: MJEFSZ- 2017.; ITB 8. legsikeresebb magyar ICTVezető – 2015; IBM – Innovációs Díj 2015; LEXI AI Generation Award 2018.

A kuratórium tagjai

Prof. Dr. Kerekes Sándor

Kerekes Sándor 1948-ban Tatán született. 1971-ben végzett az MKKE kémia-áruismeret tanári szakán. 1984-ben szerzett közgazdaságtudományi kandidátusi fokozatot. 1993-ban nevezték ki egyetemi tanárrá. 2004-ban szerezte meg az MTA doktora címet.

1994-ben a Harvard Business School felsővezetői kurzusán (AMP 114) vett részt, majd három hónapot Chapell Hill-ben a Kenan Intézetben City Bank kutatóként töltött. 1971-2013 között megszakítás nélkül a Corvinus Egyetemen, illetve annak jogelődjén a Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozott főállásban. 2013. június 1-től a Kaposvári Egyetemen a Regionális Gazdasági- és Statisztika Tanszéken egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és szervezéstudományi doktori iskolájának vezetője volt 2018. július 31-ig. 2018 szeptemberétől a Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet/ Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék Professzor Emeritusa.

Pályája kezdetén főleg áruismeretet és kémiai technológiát oktatott. 1986-ban nevezték ki tanszékvezetőnek, a Közgázon a Technológiai és Áruismereti tanszékre. Vezetésével a tanszék 1989-ben Környezetgazdaságtani és technológiai tanszékké alakult. 2000-ben megbízást kapott a BKÁE-n a Környezettudományi Intézet megalakítására a környezettudományi képzés indítása érdekében. Az öt tanszéket átfogó Intézetnek 2013. július 1-ig volt igazgatója. A BCE-n a Gazdálkodástudományi doktoriskola törzstagja és a környezetgazdaságtan-környezeti menedzsment specializáció szakfelelőse a doktoriskola megalakulásától 2013-ig. 1994-97, majd 2002-2006 között a Gazdálkodástudományi kar dékánja, 2008-2011. között a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos és oktatási majd nemzetközi rektorhelyettese volt.

1996-tól az MTA elnökének megbízásából alapító tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. 2008-2010 között az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke, majd 2010-től 2011-ig társelnöke volt. Vezetője a Magyar ENSZ Társaság Környezetvédelmi Szakbizottságának. Elnöke a Közgazdasági Társaság Környezetgazdaságtani Szakosztályának, a Magyar Természettudományi Társulat Környezettudományi Szakosztályának, és tagja több alapítvány kuratóriumának. A Varsói Közgazdaságtudományi Egyetem 2012-ben díszdoktorrá avatta. A KÖVET 2012-ben Winter életmű díjjal tüntette ki. 2014-ben az Emberi Erőforrások minisztere Szent-Györgyi Albert díjjal, 2018-ban a Magyar Természettudományi Társulat Bugát Pál-Szentágothai János díjban, az alapvető jogok biztosa, a jövő nemzedékek biztoshelyettesének javaslatára Justitia Regnorum Fundamentum díjban részesítette.

Prof. Dr. Imre Miklós

Dr. Imre Miklós 1955-ben született Budapesten. 1979-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg jogi diplomáját, majd 1989-ben jogi szakvizsgát tett.  Az egyetem befejezésétől másfél évig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium jogi és igazgatási főosztályán dolgozott. 1994-ben szerzett állam-és jogtudomány kandidátusi fokozatot. 1981-ben került az Államigazgatási Főiskolára, az államigazgatási tanszékre, majd a szervezeti változásokat követően a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának közigazgatási tanszékén folytatta munkáját – megjárva a ranglétrát tanársegédtől főiskolai tanárig. 2015-től pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának egyetemi docense, a NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének Professor Emeritusa.

2002-től 2011-ig a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatási Tanszékének vezetője volt. 2002 augusztusától a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem megbízott rektorhelyettesi feladatait látta el, 2003-tól integrációs rektorhelyettesként, 2004 és 2006 között pedig általános rektorhelyettesként tevékenykedett. 2006. július 1-jétől a BCE Közigazgatás-tudományi Kar dékáni, 2012. január 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati rektorhelyettesi feladatait látta el, 2013-tól pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettese volt. 2014 decemberétől 2016 januárjáig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közjogi Intézet Alkotmányjogi Tanszékén mb. Intézetvezetőként és mb. Tanszékvezetőként, 2017 és 2019 között a Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet mb. Intézetvezetőjeként tevékenykedett.

2008-tól a MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagságával rendelkezik, és a Magyar Közigazgatási Társaság közigazgatás-tudományi tagozatának elnöki feladatait is ellátja. 2011-től a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Elnöke Tudományos Tanácsadó Testületének tagja, 2013-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választottbírója és a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium tagja, 2015-től a CEDR-Magyar Agrárjogi Egyesület tagja.

Oktatási és kutatási területei többek között a gazdaság állami eszközökkel igazgatása, az állam gazdasági mozgástere az Európai Uniós jogi térben, a pénz- és tőkepiaci felügyelet, a privatizáció, a piacfelügyelet, az építésügyi igazgatás, az állami és az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetőségei, a koncesszió, valamint az ingatlanokkal történő gazdálkodás. Szakmai kitüntetései és díjai: Egyetemért Emlékérem, Budapesti Corvinus Egyetem – 2004, BCE Aranyérem, Budapesti Corvinus Egyetem – 2011, Egyetemi magántanár cím, Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa – 2012, Rektori Kitüntető Oklevél, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora – 2013, Pro Publico Bono kitüntetés NKE ÁKK – 2016.

Támogatások

Az Alapítvány örömmel vesz minden olyan tárgyi eszközt, írószert, könyvet, játékot, amelyet felhasználhat az általa meghirdetett pályázatok résztvevőinek, nyerteseinek.

Az adományokat a 1133 Budapest, Pannónia utca 66. fszt. 2. címre várjuk.

Az adományozókat – hozzájárulásuk esetén – feltüntetjük a Zöld Adományozók Csarnokában.

Rendezvényeink

A ZGA a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú Projekt keretében minden hónapban Zöld Programokat szervez.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. augusztus 2-án megrendezett EIT Health – Innovációs Piactér – BKIK verseny csapatépítő és felkészítő workshopján az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság egészségiparban betöltött szerepéről tartott előadást.

A kuratórium tagja elmondta, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra, továbbá innovációs potenciált, gazdasági növekedési lehetőséget biztosít, mindamellett nem növeli a nyersanyag felhasználást.

Beszámolt továbbá arról is, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok (ENSZ SDG-k) egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérésének tervezetét jelentik mindenki számára. Olyan globális kihívásokkal foglalkoznak, mint például a szegénység, egyenlőtlenség, éghajlatváltozás, környezetromlás, béke és igazságosság. A 17 cél mind összefügg egymással, minden célhoz tartozik egy sor mutató, melyek segítenek mérni az előrehaladást mind a 193 országban, amelyek beleegyeztek abba, hogy a célok elérése érdekében dolgoznak.

Professzor úr a 3. SDG célról beszélt részletesebben, amely az egészséges életvitel biztosítását és jó közérzet előmozdítását foglalja magában, így többek között ide tartozik az univerzális egészségügyi fedezet megvalósítása, az egészségügyi finanszírozás, valamint egészségügyi dolgozói állomány létszámának, fejlesztésének, képzésének és megtartásának jelentős növelése, a kapacitás megerősítése a nemzeti és globális egészségügyi kockázatok korai előrejelzésére, kockázatcsökkentésére és kezelésére.

A kuratórium tagja előadta, hogy egészségünk megőrzése érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír a megelőzés, amely célt a környezetvédelmi törekvések is előtérbe helyeznek. Az előadáson kiderült továbbá, hogy az egészségügyi szektor az ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számít a bolygón, további problémát jelent a betegkezelések során keletkezett orvosi hulladék, amelynek mintegy ugyan 85 %-a nem veszélyes, de a maradék 15 %-a lehet radioaktív vagy mérgező anyag is. Szintén gondot okoz a szektorban az energia- és vízfelhasználás, valamint az egyszerhasználatos eszközök alkalmazása.

Prof. Dr. Imre Miklós előadása végén az egészségipar fenntarthatósági alternatíváiról számolt be, mint például az e-recept, amely csökkenti a papír alapú dokumentumok mennyiségét, ezzel mérséklődik az egészségügy szénlábnyoma vagy az elektronikus kórlapok rendszere.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. július 26-én megrendezett „Egészségipari- és zöldinnovációk kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós az okos megoldásokról és a fenntarthatóságról tartott előadást.

A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalmait, valamint a Fenntartható Fejlesztési Célrendszert. Elmondta, hogy az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendjének középpontjában 17 fenntartható fejlődési cél és az azokhoz kapcsolódó 169 célkitűzés áll. Új politikai keretet biztosít a szegénység minden formájának felszámolására, az egyenlőtlenségek leküzdésére és az éghajlatváltozás kezelésére.

A kuratórium tagja előadta, hogy az okosmegoldások átlátható ökológiai lábnyommal rendelkeznek, és működésükkor alacsony hatást gyakorolnak a környezetre, ezáltal támogatva a fenntarthatósági átállást. Az okosmegoldások és a zöldinnováció a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb stratégiai eszközei. Az előadáson szó esett továbbá az okosotthonról és az okosváros-megoldásokról is.

Professzor úr előadását a fenntartható technológiák és megoldások ismertetésével zárta, amelyek fejlesztése révén csökkenthető a környezeti lábnyom, javulhat az erőforrás-hatékonyság és megerősödhet az üzleti versenyképesség.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein. 

Ennek keretében a 2023. július 12-én megrendezett „Egészségipari- és zöldinnovációk kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóságról és zöldinnovációról tartott ismeretterjesztő előadást.

A kuratórium tagja előadásában elmondta, hogy a fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, szervezési elv, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.” A fenntartható fejlődésnek fenn kell tartani a természetes rendszerek, források összességének azon képességeit, amelyeken a természet és a társadalom alapszik, továbbá le kellene küzdenie a környezet elhasználódását, úgy, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

Prof. Dr. Imre Miklós előadta továbbá, hogy az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás okozta kihívások hívták életre az Európai zöld megállapodást, amelynek célja, hogy az Európai Unió 2050-ig klímasemlegessé váljon. Ennek elérése érdekében számba kell venni az új környezetkímélő és gazdaságélénkítő technológiákban rejlő előnyöket, törekedni kell az ipar fenntartható fejlesztésére, és csökkenteni kell a szennyezést.

Professzor úr az előadásában a zöldinnovációra is kitért, amely a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb stratégiai eszköze. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó módszerek és folyamatok, így a zöldinnováció elterjedéséhez vezettek. A fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos tudatossága szintén megnőtt, amely vállalati szinten ösztönzőleg hat a zöldinnováción alapuló üzleti modellek alkalmazására.

A kuratórium tagja elmondta, hogy a fenntartható technológiák és megoldások fejlesztése révén csökkenthető a környezeti lábnyom, javulhat az erőforrás-hatékonyság és megerősödhet az üzleti versenyképesség, mindemellett a zöldinnováció új munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket teremthet. A zöldinnováció tehát egy olyan fontos terület, amely összekapcsolja a gazdasági fejlődést és a fenntarthatóságot.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. június 28-án megrendezett „Iparági versenyképességet növelő szolgáltatási innovációk kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság és az egészségügy kapcsolatáról tartott előadást.

A kuratórium tagja elmondta, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok (ENSZ SDG-k) egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérésének tervezetét jelentik mindenki számára. Olyan globális kihívásokkal foglalkoznak, mint például a szegénység, egyenlőtlenség, éghajlatváltozás, környezetromlás, béke és igazságosság. A 17 cél mind összefügg egymással, minden célhoz tartozik egy sor mutató, melyek segítenek mérni az előrehaladást mind a 193 országban, amelyek beleegyeztek abba, hogy a célok elérése érdekében dolgoznak.

Professzor úr elmondta, hogy az egészséges élet biztosítása és a jólét előmozdítása minden életkorban elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a 3. SDG cél az egészséges életvitel biztosítása és jó közérzet előmozdítása minden korosztály számára. A kuratórium tagja kitért arra is, hogy a világjárvány negatívan hatott az alapvető egészségügyi szolgáltatásokra, csökkentette a várható élettartamot, csökkent az immunizációs lefedettség, és nőtt a tuberkulózis és a malária okozta halálozások száma.

A világjárvány során keletkezett többlethulladék hatására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelt figyelmet fordít a hulladékkezelés gyakorlatának megreformálására, és szorgalmazza, hogy a létesítmények tegyenek erőfeszítéseket a környezeti fenntarthatóság integrálására. A kezdeményezés részét képezi az egészségügyi intézmények dolgozóinak továbbképzése is az újrahasznosítás témakörében.  A szervezet kiemelte, hogy az egészségügy ökológiai lábnyomának csökkentése és a környezet védelme érdekében tett lépései jelentős szerepet játszanak az emberek egészségi állapotának javításában is.

A kuratórium tagja előadta, hogy a környezeti és a közegészségügyi problémák megoldása érdekében létrehoztak a Global Green and Healthy Hospitals (GGHH) elnevezésű hálózatot, amely globálisan összeköti az egészségügyi intézményeket. A GGHH nemzetközi közössége azon dolgozik, hogy csökkentse környezeti lábnyomát, és elősegítse az emberek és a bolygó egészséges jövőjét.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. június 21-én megrendezett „Iparági innovatív digitalizációs megoldások kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság egészségügyi iparágban betöltött szerepéről tartott előadást.

A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmát. A Fenntartható Fejlődési Célok (ENSZ SDG-k) egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérésének tervezetét jelentik mindenki számára, a 3. fenntartható fejlesztési célként az egészséges életvitel biztosítása és a jó közérzet előmozdítása került meghatározásra.

A kuratórium tagja elmondta, hogy az egészségügy komplex, több tudományágat felölelő rendszer, modernizálásának és fejlesztésének létfontosságú szerepe van. A fenntarthatóság, Földünk megóvása és a közegészségügy elválaszthatatlanul összefüggnek. Egészségünk megőrzése érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír a megelőzés, amely célt a környezetvédelmi törekvések is előtérbe helyeznek.

Az egészségügyi szektor a nettó globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 4 százalékáért felelős, így az ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számít a bolygón. A szektor további problémáját jelenti a hulladékkeletkezés és -kezelés, valamint az energia- és vízfelhasználás.

Professzor úr előadását a lehetséges fenntarthatósági alternatívák ismertetésével zárta, mint például az egészségügyi szolgáltatások interneten és mobil technológiákon keresztüli igénybevétele, az e-egészségügyi technológiák vagy az e-recept.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. június 12-én megrendezett Innovációs Piactéri Logisztikai Expón az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntartható és a logisztika kapcsolatáról tartott előadást.

A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság fogalmát, célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlesztési célokat. Beszámolt továbbá a vállalati szférát érintő legújabb kihívásairól, úgymint a folytonos megújulás kultúrájának bevezetése iránti igényről vagy a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémákról.

Az előadáson képet kaphattunk a jelenlegi, lineáris gazdasági modell és a körforgásos gazdasági modell közötti különbségekről, a körkörös gazdasági modell kialakulásáról, célkitűzéseiről. A kuratórium tagja elmondta, hogy a körforgásos gazdaság megvalósításában jelentős szerepe van a logisztikának. Az újrahasznosítási folyamatok költségének jelentős hányadát a logisztikai költségek jelentik, ezért az alkalmazott logisztikai rendszerek jelentősen befolyásolják a működés hatékonyságát.

 Professzor úr előadásában ismertette az újrahasznosítás folyamatát, elmondta, hogy a felhasználó az elhasznált terméket valamilyen begyűjtési rendszer segítségével eljuttatja az újrahasznosítást végző gazdasági szereplőhöz, az elhasznált termék szétszerelését követően a már tovább nem hasznosítható anyagot deponálóban helyezik el. Míg a tovább hasznosítható anyagok egyik csoportja a feldolgozás után vagy a szervízhálózathoz kerül, vagy pedig mint újrahasznosítható alapanyag visszakerül a gyártásba, addig a másik csoportot az energiatermelésben használják fel energia kinyerésére. A kuratórium tagja előadását a jógyakorlatok ismertetésével zárta.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. június 8-án megrendezett „Innovációs Piactér” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a körforgásos gazdaság és lineáris gazdaság vállalati aspektusairól számolt be.

A kuratórium tagja előadásában elmondta, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra, innovációs potenciált, gazdasági növekedési lehetőséget biztosít, mindamellett nem növeli a nyersanyag felhasználást.

Az előadáson képet kaphattunk a jelenlegi, lineáris gazdasági modell és a körforgásos gazdasági modell közötti különbségekről, a körkörös gazdasági modell kialakulásáról, célkitűzéseiről. Előadásában elmondta, hogy a fenntarthatóság jelentőségének növekedésével egyre nő az érdeklődés a vállalati tevékenység társadalmi és ökológiai hatásai iránt, ahogyan maguk a vállalatok is egyre nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak.

Kiemelt célként jelenik meg a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, versenyképességük növelése a bel- és külpiacon egyaránt. Professzor úr kitért a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági felzárkóztatására is, amely évek óta kiemelt téma. A vállalkozás fogyasztási szokásainak és termelési sajátosságainak fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával a vállalatok előnyre tehetnek szert versenytársainkkal szemben.

A kuratórium tagja előadása végén elmondta, hogy a vállalat működési-gyártási folyamatainak átgondolásával, a digitalizáció előtérbe helyezésével, a felelős fogyasztás és termeléssel, pld. termelési, csomagolási, szállítási megoldásokkal mérsékelhető lenne a vállalkozások környezeti lábnyoma.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. június 1-jén megrendezett „Légy sikeres befektetés-igénylési elemző!” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság és a pénzügyek kapcsolatáról számolt be.

A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, majd beszámolt a fenntartható pénzügyekről. A fenntartható pénzügyek a fenntarthatósági erőfeszítések szélesebb körének részét képezik, amelyek célja a fenntartható fejlődés megvalósítása. Professzor úr előadásában elmondta, hogy a fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe, a zöld gazdasági átalakulás legalapvetőbb eszközei arra irányulnak, hogy a környezetszennyezés és természetpusztítás káros hatásait az azokat okozó gazdasági szereplőkre is áthárítsák.

Az utóbbi évtizedekben a befektetők egyre több lépést tettek az éghajlatváltozás és a szélesebb körű fenntarthatósági kérdések fejlesztési, befektetési döntéseikbe és portfólióallokációikba való integrálása érdekében, ebben a kérdéskörben a jogalkotás is beindult.

A kuratórium tagja röviden ismertette a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletet, valamint a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletet. Ismertette továbbá, hogy az ESG-t, azaz a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait mérő teljesítmény mutató rendszerét is.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. május 25-én megrendezett „Innovációs Piactér HR és logisztikai tagozat workshop” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának elnöke a körforgásos gazdaság és a logisztika kapcsolatáról számolt be.

A kuratórium elnöke előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmát. Beszámolt továbbá a vállalati szféra legújabb kihívásairól, úgymint a folytonos megújulás kultúrájának bevezetése iránti igényről vagy a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémákról. A vállalatok – különösen a kis- és középvállalatok – jelentős része még most sem rendelkezik fenntarthatósági tervvel, holott a fogyasztási szokások és termelési sajátosságok fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával előnyre tehetnek szert a versenyszférában, lehetőséget teremtve ezzel a vállalat gazdasági növekedésére is.

Az előadáson képet kaphattunk a jelenlegi, lineáris gazdasági modell és a körforgásos gazdasági modell közötti különbségekről, a körkörös gazdasági modell kialakulásáról, célkitűzéseiről, továbbá az Európai Unió hulladékhierarchiájáról. Előadásában elmondta, hogy a körforgásos gazdaság megvalósításában jelentős szerepe van a logisztikának. Az újrahasznosítási folyamatok költségének jelentős hányadát a logisztikai költségek jelentik, ezért az alkalmazott logisztikai rendszerek jelentősen befolyásolják a működés hatékonyságát. Elnök asszony beszámolt az újrahasznosítási folyamatok logisztikai részfolyamatairól is, előadását pedig a jógyakorlatok ismertetésével zárta.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. május 18-án megrendezett „1. Innovációs Piactér befektetési-pénzügyi tagozat matchmaking” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Ritter Marianna a fenntarthatóság és pénzügyi rendszer kapcsolatáról tartott előadást.

A kuratórium elnöke előadásában a fenntarthatóság, valamint a fenntartható fejlesztési célok ismertetésével kezdte. Az előadáson képet kaphattunk a 21. századi kihívásokról, mint például a klímaváltozással összefüggésben felmerülő megoldandó problémák, a körforgásos gazdaságra való áttérés, az innováció és kutatás-fejlesztés szükségessége vagy a folyamatos megújulás kultúrájának bevezetése iránti törekvés.

Elnök asszony előadásában elmondta, hogy a fenntartható pénzügyek a fenntarthatósági erőfeszítések szélesebb körének részét képezik, amelyek célja a fenntartható fejlődés megvalósítása. A fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe.

A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, a fenntarthatósági szempontok érvényesüléséhez meg kell erősíteni a gazdálkodó szervezetek fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeit és adatszolgáltatását, azaz a fenntarthatósági jelentéstételt. Dr. Ritter Marianna előadásában beszámolt az ESG-ről is, amely a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait mérő teljesítmény mutató rendszer, természeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontú kockázatkezelés.

A kuratórium elnöke kitért továbbá az Európai Unió fenntartható pénzügyi cselekvési tervének sarokkövére, a „Taxonómiai” rendeletre, amelynek célja, hogy a közös, az Európai Unió egészében érvényes kritériumok megállapításával tájékoztassa a befektetőket arról, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Előadását az SFDR rendelet rövid ismertetésével zárta, amely rendelet bevezetésével „új időszámítás” vette kezdetét a pénzügyi piaci szereplők és a befektetők számára egyaránt a fenntartható befektetések területén.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. május 11-én megrendezett „Innovációs Piactér havi vezetői klub” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Ritter Marianna a fenntartható cégvezetésről tartott előadást.

A kuratórium elnöke előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, valamint a fenntartható fejlesztési célokat. Az előadáson képet kaphattunk a 21. századi kihívásokról, mint például a klímaváltozással összefüggésben felmerülő megoldandó problémák, a körforgásos gazdaságra való áttérés, az innováció és kutatás-fejlesztés szükségessége vagy a folyamatos megújulás kultúrájának bevezetése iránti törekvés.

Tekintettel arra, hogy a fejlett gazdaságokban a termelékenység növekedésének mintegy 85%-át az innováció vezérli, ahhoz, hogy egy vállalkozás versenyben tudjon maradni, innovációs fejlesztéseket ajánlott végeznie. A kuratórium elnöke hangsúlyozta az egyre növekvő érdeklődést a vállalati tevékenységek társadalmi és ökológiai hatásai iránt, ahogyan maguk a vállalatok is egyre nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak. Kiemelt cél a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, versenyképességük növelése a bel- és külpiacon egyaránt, fenntarthatósági felzárkóztatásuk évek óta kiemelt téma, amelyhez az energiahatékonysági és energiatakarékossági beruházások segíthetik hozzá az egyes vállalkozásokat.

Az előadásból kiderült, hogy az egyes vállalatok fogyasztási szokásainak és termelési sajátosságainak fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával előnyre tehetnek szert versenytársainkkal szemben, így, ha kis lépésekkel is, de fontos a fenntarthatóság felé való elmozdulás.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként szerepet vállalt a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálásában a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében 2023. május 5-én online előadást tartott „Fenntarthatóság és innováció” címmel elsősorban felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak. A konferencián Dr. Ritter Marianna kuratóriumi elnök a szemléletformálás, fenntarthatóság fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét.

A kuratórium elnöke előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmáról is beszámolt. Az előadáson képet kaphattunk a lineáris és körforgásos gazdasági modellek közötti különbözőségekről, kitért továbbá arra is, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi. Elnök asszony beszámolt a szemléletformálás fontosságáról, figyelemmel arra, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra.

Előadásában kitért a fenntarthatóság és innováció közötti kapcsolatra is, elmondta, hogy a fejlett gazdaságokban a termelékenység növekedésének mintegy 85%-át az innováció vezérli, így ahhoz, hogy egy vállalkozás versenyben tudjon maradni, innovációs fejlesztéseket ajánlott végeznie. A fenntarthatóság jelentőségének növekedésével egyre nő az érdeklődés a vállalati tevékenységek társadalmi és ökológiai hatásai iránt, ahogyan maguk a vállalatok is egyre nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein. 

Ennek érdekében a 2023. május 4-én megrendezett „Állj a cégeddel a változás élére! Breaking news: radikális áttörés várható az online marketing körében” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság marketingben betöltött szerepéről tartott előadást.

Professzor úr elmondta, hogy már az 1900-as évek végén felismerték a változó társadalmi elvárásokat, az egyre „zöldebb” fogyasztási mintákat, amelyek új piaci rést, a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacát teremtette meg. Figyelemmel arra, hogy a fogyasztók kifejezték, a vállalatokat is terheli környezeti felelősség, a társadalmi és üzleti szemléletváltással egy időben a marketing is változásnak indult.

Ismertette továbbá a környezettudatos marketing fogalmát, alapvetéseit, valamint kitért az ezzel összefüggésben felmerülő esetleges problémákra is, például, hogy a környezeti szempontok mennyire összeegyeztethetők a klasszikus értelemben vett vállalati célkitűzésekkel, profitmaximalizálással.

A kuratórium tagja beszámolt a greenwashing, azaz a zöldre festés kérdésköréről is, a megtévesztő marketing azon formájáról, amely az élénkülő „zöld keresletre” reagálva alakult ki. A greenwashing során a vállalatot, terméket vagy üzleti gyakorlatot hamisan vagy túlzottan környezetbarátként reklámoznak. Előadását a felmerülő problémák mellett a lehetséges megoldási javaslatok bemutatásával zárta.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. április 6-án megrendezett „Innováció-fejlesztés az EIT Health Innostars-sal és a tőkeportállal” című konferencián Dr. Ritter Marianna, az Alapítvány kuratóriumának elnöke a szemléletformálás fontosságáról számolt be.

A kuratórium elnöke előadásában a fenntarthatóságról, annak célkitűzéseiről, valamint a fenntartható fejlődésről beszélt. Az előadáson képet kaphattunk a lineáris és körforgásos gazdasági modellek közötti különbözőségekről, kitért továbbá arra is, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi.

A kuratóriumi elnök hangsúlyozta a szemléletformálás fontosságát, tekintettel arra, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra. A lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása, a hulladékgazdálkodással, hulladékképződés-csökkentési lehetőségekkel, a körforgásos gazdaság alapelveivel és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretszerzése is kiemelt jelentőséggel bír.

A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként részt vesz a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt megvalósításában, melynek célja a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.  

Ennek keretében a 2023. március 23-án megrendezett, „Akikre büszkék vagyunk…II. A magyar űrhajós-projekt ma és régen” című konferencián Dr. Ritter Marianna, az Alapítvány kuratóriumi elnöke a fenntarthatóság űrhajózásban betöltött szerepéről számolt be.

A kuratórium elnöke előadását a fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, valamint a körforgásos és lineáris gazdasági modellek közötti eltérések ismertetésével kezdte. Elmondta, hogy az űrrepülés fontos, ha nem döntő szerepet játszik a globális éghajlati adatmodell létrehozásában. A Föld megfigyelésére szolgáló műholdkonstellációk adatmodellt hoznak létre, mely adatokat a kutatók megfigyelésre, kutatásra használnak. A műholdak által szolgáltatott adatok hozzájárulnak a klímakutatáshoz és a környezetvédelemhez is.

Az űrrepülés jelentősége ellenére a mai napig nincs közös definíció arra vonatkozóan, hogy mit jelent globálisan a „fenntartható viselkedés” az űrben, a világűr fenntarthatóságára vonatkozó nemzetközi iránymutatások számszerűsítése, értékelése és ellenőrzése továbbra is kihívást jelent.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein. 

Ennek érdekében a 2023. február 16-án megrendezett „Közvetlen nemzetközi források-lehetőségek-aktualitások” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Kerekes Sándor előadásában a fenntarthatóság, körkörös gazdaság és innováció kapcsolatának fontosságára hívta fel a figyelmet.

A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság, körforgásos gazdaság alapfogalmait, célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmáról is beszámolt. A szakemberek és politikusok többsége a hulladéklerakóra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében tartja szükségesnek a lineáris gazdaságról a körkörösre történő átállást, melyet az Európai Unió is követelményként tart szem előtt.

A legfontosabb cél, hogy radikálisan csökkenjen a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, 2035-ig el kellene érnünk, hogy a kommunális hulladék kevesebb, mint 10 %-a kerüljön a hulladéklerakóra, azonban ez ma még az Európai Unió átlagában 24 % és Magyarországon több, mint 40 %. Fontos érv továbbá a körkörös gazdaság mellett, a természeti erőforrások várható kimerülése.

Az elmúlt évtizedekben a vállalati szférát is újabb és újabb kihívások érik, úgymint a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémák vagy az innovációs potenciál szükségessége. A fejlett gazdaságokban a termelékenység növekedésének mintegy 85%-át az innováció vezérli, ahhoz, hogy egy vállalkozás versenyben tudjon maradni, innovációs fejlesztéseket ajánlott végeznie.

A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként szerepet vállalt a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projektben, amelynek célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2023. február 9-én megrendezett „Logisztika és innováció” című konferencián Halász Gábor, az Alapítvány mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltetője a szemléletformálás fontosságáról, jelentőségéről, annak lehetséges eszközeiről tartott előadást.

Előadásában elmondta, hogy a körkörös gazdaság a lineáris „kitermel-előállít-leselejtez” gazdasági modell alternatívájaként alakult ki, a körforgásos rendszerben a termékek értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik és a legyártásukat vagy felhasználásukat követően azonos vagy feldolgozott formában kerülnek vissza a gyártásba.  A rendszer célja a nulla hulladékkal járó termelés és használat, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb és ezzel együtt fenntarthatóbb felhasználása, valamint a hulladéknak a hulladékhierarchia szerinti prioritás figyelembevételével történő minél nagyobb arányú hasznosítása.

Az applikáció-fejlesztő elmondta, hogy az Alapítvány az infokommunikációs eszközökre épített szemléletformálás keretében mobilapplikációt fejleszt annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hulladékgazdálkodással, fenntarthatósággal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismeretterjesztéshez. Célközönsége elsősorban az általános iskolás tanulók, közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók mellett a kis- és középvállalkozások. A fiatalabb generációk mellett a kis- és középvállalkozások szemléletformálása is kiemelt jelentőséggel bír figyelemmel arra, hogy jelentős hányaduk nem rendelkezik fenntarthatósági tervvel.

A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein. 

Ennek keretében a 2023. február 1-jén megrendezett „A fenntartható jövőért?” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság fontosságáról számolt be az Alapítvány által fejlesztett öko-asszisztens, GREENY bemutatásával.

A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmáról is beszámolt. Az előadáson képet kaphattunk a lineáris és körforgásos gazdasági modellek közötti különbözőségekről, kitért továbbá arra is, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi. Professzor úr elmondta továbbá, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra.

Előadásában kitért a vállalati szféra legújabb kihívásaira, úgymint a folytonos megújulás kultúrájának bevezetése iránti igényre vagy a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémákra. A vállalatok – különösen a kis- és középvállalatok – jelentős része még most sem rendelkezik fenntarthatósági tervvel, holott a fogyasztási szokások és termelési sajátosságok fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával előnyre tehetnek szert a versenyszférában, lehetőséget teremtve ezzel a vállalat gazdasági növekedésére is.

Prof. Dr. Imre Miklós előadása végén a vállalati szférába is átültethető megoldási javaslatokat kínált, így például a termelési-csomagolási folyamatok átgondolását, a digitalizáció előtérbe helyezését vagy a működési-gyártási folyamatok újragondolását. 

A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként szerepet vállalt a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projektben, amelynek célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2022. december 15-én megrendezett „Hogyan teremtsünk saját pénzügyi forrásokat?” című konferencián az Alapítvány mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltetője, Halász Gábor a jövő generációi és a gazdasági élet szereplői szemléletformálásának fontosságáról, valamint ezen belül az alapítványi applikációfejlesztésről számolt be.

A körforgásos gazdaság a fenntarthatatlannak minősülő lineáris „kitermel-előállít-leselejtez” gazdasági modell alternatívájaként alakult ki. Ebben a rendszerben a termékek értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik és a legyártásukat vagy felhasználásukat követően azonos vagy feldolgozott formában kerülnek vissza a gyártásba.  A rendszer célja a nulla hulladékkal járó termelés és használat, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb és ezzel együtt fenntarthatóbb felhasználása, valamint a hulladéknak a hulladékhierarchia szerinti prioritás figyelembevételével történő minél nagyobb arányú hasznosítása.

A mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltető hangsúlyozta továbbá a szemléletformálás fontosságát, a fenntartható életmód ugyanis kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra, befolyásolni kell az életmód stratégiákat is, minél inkább a fenntarthatóság irányába terelve azokat. A társadalom – különösen a lakosság és a kis- és középvállalkozások – egy része nem ismeri a körforgásos gazdaság fogalmát, és sokaknak ez a téma nem jelent többet a szelektív hulladékgyűjtésnél. Ugyanakkor a körforgásos gazdaság gyakorlati hasznokat rejtő terület, ami számos innovációs lehetőséget is rejt és úgy képes gazdasági növekedést produkálni, hogy közben nem növeli a nyersanyag felhasználást.

A mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltető elmondta, hogy az Alapítvány az infokommunikációs eszközökre épített szemléletformálás keretében ingyenes mobilapplikációt fejleszt annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hulladékgazdálkodással, fenntarthatósággal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismeretterjesztéshez. Célközönsége elsősorban az oktatásban részt vevő hallgatók, valamint a kis- és középvállalkozások. Az infrastruktúra a célközönség igényeinek figyelembevételével kerül kialakításra, a felhasználók számára mobiltelefonos applikáció készül.

A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként szerepet vállalt a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projektben, amelynek célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.

Ennek keretében a 2022. október 20-án megrendezett Kármán Tódor Innovációs Piactér És Ügynökség Konferencián az Alapítvány kuratóriumi tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a körforgásos gazdaság fontosságára hívta fel a figyelmet.

Elmondta, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság egy viszonylag új terület, amely először 2015-ben jelent meg az Európai Bizottság uniós cselekvési tervében. A modell arra koncentrál, hogy a termékek élettartama a lehető leghosszabb legyen. Így többek között a vásárlást elkerülve a kölcsönzésre ösztönöz, illetve a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” nyújt a javítás, átalakítás, esetleg továbbadás által.

Professzor úr elmondta, hogy a körforgásos gazdaság a fenntarthatatlannak minősülő lineáris „kitermel-előállít-leselejtez” gazdasági modell alternatívájaként alakult ki. Ebben a rendszerben a termékek értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik és a legyártásukat vagy felhasználásukat követően azonos vagy feldolgozott formában kerülnek vissza a gyártásba.

Szó esett továbbá a körforgásos gazdasági rendszer célkitűzéseiről is: a körkörös gazdasági modell célja elsősorban a nulla hulladékkal járó termelés és használat, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb és ezzel együtt fenntarthatóbb felhasználása, valamint a hulladéknak a hulladékhierarchia szerinti prioritás figyelembevételével történő minél nagyobb arányú hasznosítása.

2022. szeptember 27-én került megrendezésre a Kármán Tódor Innovációs Piactér És Ügynökség Bemutató Konferencia, ahol a Zöld generációkért Alapítvány első alkalommal mutathatta be GREENY-t, a KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 sz. projekt keretében fejlesztett öko-asszisztenst.

Prof. Dr. Imre Miklós, az Alapítvány kuratóriumi tagja előadásában elmondta, hogy a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság témaköreiben.

A kampányban az Alapítvány elsődleges célkitűzése az infokommunikációs eszközökre épített szemléletformálás, különösképpen mesterséges intelligencia alkalmazásával, így jött létre GREENY, a mesterséges intelligencián alapuló öko-asszisztens. GREENY adatbázisa hulladékgazdálkodással, körforgásos gazdasággal, fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretekkel került kidolgozásra.

Professzor úr ismertette a 2022. január 1-jétől hatályba lépő begyűjtési rendszerünket érintő változásokat: az italos kartondoboz átkerült a kevert csomagolási hulladékok közé, a sárgafedelű tartályokba, míg a kékfedelű tartályokba kizárólag tiszta papírhulladékot, így például újságot, hullámpapírt, csomagolópapírt helyezhetünk, addig a sárgafedelű tartályokba pedig kevert csomagolási hulladékot, mint például a műanyag és fém csomagolási hulladékot, összelapított italos kartondobozt, PET-palackot vagy műanyagzacskót kell helyezni.

A kuratóriumi tag hangsúlyozta, hogy a sárgafedelű tartályban kizárólag csomagolási anyag gyűjthető, tehát nem lehet belehelyezni egyéb műanyagot és fém használati tárgyakat sem. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a szelektív tartályokba nem lehet élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó csomagolóanyagokat, használt papírzsebkendőt, szalvétákat beledobni.

Pályázati felhívások

A Zöld generációkért Alapítvány „Egy kattintás a zöldebb holnapért” címmel címmel fotópályázatot hirdetett fenntarthatóság és hulladékmegelőzés fókusszal, amelyre 2023. november 20-ig lehetett jelentkezni.

A pályázat célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a körforgásos gazdaság és a hulladékmegelőzés fontosságára, valamint a profi és amatőr fotográfusok alkotásain keresztül mutassuk be, hogyan lehet a mindennapi életünkben egyszerű döntésekkel és cselekedetekkel hozzájárulni a fenntartható és zöldebb jövőhöz. Az út a fenntarthatóság felé mindannyiunk számára fontos, és a fényképek segítségével szeretnénk megörökíteni ezt az utat.

A beérkezett pályaműveket a kuratórium elnöke által felkért bizottság értékelte.

A fotópályázat eredményei az alábbiak szerint alakultak:

  • 1. helyezett: Kaszanyi Barbara: „Kellemest a hasznossal, avagy plogging” című fotója;
  • 2. helyezett: Szomora Tünde: „Papírgyűjtés” című fotója;
  • 3. helyezett: Grim Viktória: „Oxigén” című fotója.

Ezúton is köszönjük szépen minden pályázónak és érdeklődőnek, aki részt vett a fotópályázaton, hogy pályaművével hozzájárult ahhoz, hogy népszerűsítsük a hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság témaköreit és felhívjuk a figyelmet a fenntartható, környezettudatos szemléletmód kialakításának fontosságára.

Kaszanyi Barbara: „Kellemest a hasznossal, avagy plogging”

Szomora Tünde: „Papírgyűjtés”

Grim Viktória: „Oxigén”

Szeretsz fotózni? Érdekel a körforgásos gazdaság és a hulladékmegelőzés? Akkor jelentkezz Te is fotópályázatunkra!

A Zöld generációkért Alapítvány „Egy kattintás a zöldebb holnapért” címmel fotópályázatot hirdet fenntarthatóság és hulladékmegelőzés fókusszal. A fotópályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a körforgásos gazdaság és a hulladékmegelőzés fontosságára, valamint a profi és amatőr fotográfusok alkotásain keresztül mutassuk be, hogyan lehet a mindennapi életünkben egyszerű döntésekkel és cselekedetekkel hozzájárulni a fenntartható és zöldebb jövőhöz. Az út a fenntarthatóság felé mindannyiunk számára fontos, és a fényképek segítségével szeretnénk megörökíteni ezt az utat.

A fotópályázatunkra olyan pályaműveket várunk, amelyek bemutatják, hogyan cselekszel bolygónk és jövőnk védelmében. Örökíts meg olyan mindennapi pillanatokat, amelyek a fenntarthatóság és hulladékmegelőzés jegyében zajlanak.

I. Pályázati feltételek:

  • A pályázaton magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező pályázók pályamunkáit várjuk, egy pályázó egy fotóval vehet részt.
  • Manipulált képek nem indulhatnak a pályázaton, de nem számít manipulációnak a szokásos fotográfiai korrekció (így a színek, tónusok, fényerő beállítása).
  • Pályázni kizárólag olyan fotóval lehet, amelyeknek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, továbbá nem sértik harmadik személyek személyhez fűződő vagy szerzői jogait. Amennyiben a beadott fotó mégis megsértik más személyek szerzői vagy egyéb személyhez fűződő jogait, akkor az abból fakadó bármilyen igény tekintetében a pályázó teljes jogi felelősséggel tartozik és köteles a Zöld generációkért Alapítványt jogi igény érvényesítése alól mentesíteni.
  • A képek maximum 20 MB méretűek lehetnek, JPG formátumban.
  • A pályamű benyújtási feltétele a „Körkörös kisokos” elolvasása.

II. A pályázat benyújtásának módja:

A pályázatot a pályázó:

  1. a pályamű (fotó),
  2. a pályázati adatlap hiánytalan kitöltésével (lásd 1. sz. melléklet), valamint
  3. 18 éven felüli pályázó esetén az adatkezelési és felhasználói jogi nyilatkozat (lásd 2. sz. melléklet), míg 18 éven aluli pályázó esetén a szülő vagy a törvényes felügyeletet gyakorló hozzájáruló nyilatkozata (lásd 3. sz. melléklet) birtokában nyújthatja be.

A fotót címmel szükséges ellátni.

A pályázatot a pályázatkezelő részére elektronikusan e-mailben kérjük eljuttatni:

E-mail cím: zoldgeneraciokert@gmail.com

 A pályázat beküldésének határideje: 2023. november 20.

III. Eredményhirdetés:

A fotópályázatban három fotót lesz lehetőségünk díjazni értékes nyereménnyel. A pályázatokat a Zöld generációkért Alapítvány kuratóriumának elnöke által felkért bizottság értékeli.

A bírálóbizottság által legjobbnak ítélt pályaművet benyújtó pályázókat oklevéllel jutalmazzuk, valamint fotójukat a Zöld generációkért Alapítvány honlapján és közösségi média felületein is közzétesszük.

A bírálóbizottság fenntartja a jogot, hogy – a pályaművek minőségére figyelemmel – egyes helyezéseket ne ítéljen oda vagy több helyezettet javasoljon. 

Az eredményhirdetésre online formában, a Zöld generációkért Alapítvány honlapján és közösségi média felületein kerül sor. A nyertesekkel elektronikus elérhetőségükön (e-mail) vagy telefonon keresztül vesszük fel a kapcsolatot. 

A jelentkezéshez szükséges mellékletek alább elérhetők:

1. sz. melléklet_Pályázati adatlap

2. sz. melléklet_Nyilatkozat 18 éven felüli pályázónak

3. sz. melléklet_Nyilatkozat 18 éven aluli pályázónak

Körkörös kisokos

A Zöld generációkért Alapítvány „Hogyan tovább?” címmel rajzpályázatot hirdetett fenntarthatóság és hulladékmegelőzés fókusszal, iskolás korú gyermekek számára, amelyre 2023. november 15-ig lehetett jelentkezni.

A rajzpályázat célja az volt, hogy elősegítse a fenntartható, környezettudatos gondolkodásmód kialakítását, valamint felhívja a figyelmet a hulladékgazdálkodás, körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság fontosságára.

A beérkezett pályaműveket a kuratórium elnöke által felkért bizottság értékelte.

A rajzpályázat eredményei az alábbiak szerint alakultak:

  • az 1. kategória (általános iskola alsó tagozat) legjobbnak ítélt pályamunkája Gulyás Panna Ilona rajza;
  • a 2. kategória (általános iskola felső tagozat) legjobbnak ítélt pályamunkája Komódi Szilvia rajza;
  • a 3. kategória (középiskolás gyermekek) legjobbnak ítélt pályamunkája Szukfiel Hanna rajza;
  • az értékelő bizottság döntése szerint különdíjat érdemel a Mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2. b osztálya által készített rajz.

Ezúton is köszönjük szépen minden pályázónak és érdeklődőnek, aki részt vett a rajzpályázaton, hogy pályaművével hozzájárult ahhoz, hogy népszerűsítsük a hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság témaköreit és felhívjuk a figyelmet a fenntartható, környezettudatos szemléletmód kialakításának fontosságára.

1. kategória:

Gulyás Panna Ilona: Vízpazarlás ellen

 

2. kategória:

Komódi Szilvia: Szelektíven a kék bolygóért

 

3. kategória:

Szukfiel Hanna pályamunkája

 

Különdíjazott:

Mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2. b osztálya: Macik

A kiírt pályázatban a pályaművek benyújtására megállapított határidő meghosszabbításra kerül, és az alábbiak szerint módosul:
 
A pályázat beküldési határideje: 𝟐𝟎𝟐𝟑. november 15. (szerda)
 

A Zöld generációkért Alapítvány „Hogyan tovább?” címmel rajzpályázatot hirdet fenntarthatóság és hulladékmegelőzés fókusszal, iskolás korú gyermekek számára. A rajzpályázat célja, hogy elősegítse a fenntartható, környezettudatos gondolkodásmód kialakítását, valamint felhívja a figyelmet a hulladékgazdálkodás, körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság fontosságára.

„Hogyan tovább?” című rajzpályázatunkra olyan pályaműveket várunk, amelyek bemutatják, hogy a jelenlegi szokásainkat, életvitelünket hogyan lehetne környezetvédelmi szempontból javítani/jobbá tenni, a fenntarthatóság és hulladékmegelőzés célkitűzései felé mozdítani?

I. Pályázati kategóriák:

  1. kategória: általános iskola alsó tagozatos tanulók;
  2. kategória: általános iskola felső tagozatos tanulók;
  3. kategória: középiskolás tanulók.

II. Pályázati feltételek:

A pályázatra egy tanuló több pályaművet is beküldhet, ebben az esetben azonban kérjük a pályázati adatlap (1. sz. melléklet) pályaművenkénti kitöltését. A pályázaton magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanulók pályamunkáit várjuk.

A művek elkészítéséhez bármilyen anyag, illetve technika használható (pld. ceruza, zsírkréta, vízfesték stb.), akár digitális formában készült rajzzal is lehet pályázni, de egyéb alkotást (pld. szobor, fotó) nem áll módunkban befogadni. Az alkotás bármilyen alapanyagra (pld. papírtekercs, karton) elkészíthető.

A pályamű benyújtásának feltétele a „Hogyan tovább?” című ismeretterjesztő kisvideó megtekintése.

III. A pályázat benyújtásának módja:

 A pályázatot a pályázó:

  • a pályamű (rajz);
  • a pályázati adatlap hiánytalan kitöltésével (lásd 1. sz. melléklet);
  • az alkotás elkészítésében részt vevő gyermek törvényes képviselőjétől származó adatkezelési és felhasználói jogi nyilatkozatok (lásd 2. sz. melléklet) birtokában nyújthatja be.

A pályázatot jeligével kell ellátni.

A pályázatot a pályázatkezelő részére szkennelve vagy fotózva, elektronikusan e-mailben vagy postai úton kérjük eljuttatni:

E-mail cím:

zoldgeneraciokert@gmail.com

Postacím:

Zöld generációkért Alapítvány

1133 Budapest, Pannónia utca 66. fszt. 2.

A pályázat beküldésének határideje: 2023. november 01.

A pályázatokat a Zöld generációkért Alapítvány kuratóriumának elnöke által felkért bizottság értékeli.

A bírálóbizottság által legjobbnak ítélt pályaművet benyújtó gyermekeket oklevéllel jutalmazzuk, valamint rajzukat a Zöld generációkért Alapítvány honlapján és közösségi média felületein is közzétesszük.

A bírálóbizottság fenntartja a jogot, hogy – a pályaművek minőségére figyelemmel – egyes helyezéseket ne ítéljen oda vagy több helyezettet javasoljon.

Az eredményhirdetésre online formában, a Zöld generációkért Alapítvány honlapján és közösségi média felületein kerül sor. A nyertesekkel elektronikus elérhetőségükön (e-mail) vagy telefonon keresztül vesszük fel a kapcsolatot.

1. sz. melléklet – Pályázati adatlap

2. sz. melléklet – Nyilatkozat

„Minél zöldebb, annál jobb!” – hulladékgazdálkodási ötletpályázat iskolás gyermekek számára

A kiírt pályázatban a pályaművek benyújtására megállapított határidő meghosszabbításra kerül, és az alábbiak szerint módosul:
A pályázat beküldési határideje: 𝟐𝟎𝟐𝟑. 𝐦𝐚́𝐫𝐜𝐢𝐮𝐬 𝟑𝟏. (𝐩𝐞́𝐧𝐭𝐞𝐤)

 

A Zöld generációkért Alapítvány „Minél zöldebb, annál jobb!” címmel ötletpályázatot hirdet hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság témakörökben általános és középiskolás korú gyermekek számára.

A pályázat célja, hogy felhívjuk a figyelmet a fenntartható, környezettudatos szemléletmód kialakításának fontosságára, kiemelten a hulladékgazdálkodással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos témakörök népszerűsítésére a fiatalabb generációk körében, hozzájárulva ezzel az egyéni felelősségérzet és a környezettudatos, megelőzést szem előtt tartó életmód kialakulásához.

Milyen módon járulhatunk hozzá a fenntarthatóbb életvitel kialakításához? Milyen a mindennapi élet során hasznosítható jó gyakorlatokat, környezetkímélő alternatívákat ismersz? Milyen módon csökkenthetnénk vagy előzhetnénk meg a hulladékkeletkezést? Mit kezdjünk megunt használati tárgyainkkal? Hogyan lehetséges a környezetbarát hulladékhasznosítás?

Olvasd el „Minél zöldebb, annál jobb!” hulladékgazdálkodási kisokosunkat, és oszd meg velünk a témával összefüggő ötleteidet, elképzeléseidet, megoldási javaslataidat esszé formájában!

I. Pályázati kategóriák:

  1. kategória: általános iskola alsó tagozat;
  2. kategória: általános iskola felső tagozat;
  3. kategória: középiskolás gyermekek.

II. Pályázati feltételek:

A pályázatra egy gyermek több esszét is beküldhet, ebben az esetben azonban kérjük a pályázati adatlap (1. sz. melléklet) pályaművenkénti kitöltését. A pályázaton magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek pályamunkáit várjuk.

A kézzel vagy géppel írt ötleteket, megoldási javaslatokat írásban, maximum három A4 méretű oldal terjedelemben kérjük beküldeni. A pályázaton csak olyan pályaművel lehet részt venni, amellyel más pályázaton még nem vett részt.

III. A pályázat benyújtásának módja:

A pályázatot a pályázó:

– a pályamű (esszé),

– a pályázati adatlap és a „Minél zöldebb, annál jobb” c. hulladékgazdálkodási kisokos megismeréséről szóló nyilatkozat hiánytalan kitöltésével (ld. 1. sz. melléklet),

– a gyermek törvényes képviselőjétől származó adatkezelési és felhasználói jogi nyilatkozatok (ld. 2. sz. melléklet) birtokában nyújthatja be.

A pályázatot jeligével kell ellátni.

A pályázatot a mellékletekkel együtt a pályázatkezelő részére postai úton vagy elektronikusan e-mailben kérjük eljuttatni:

Postacím:

Zöld generációkért Alapítvány

1133 Budapest, Pannónia utca 66. fszt. 2.

E-mail cím:

zoldgeneraciokert@gmail.com

A pályázatokat a Zöld generációkért Alapítvány kuratóriumának elnöke által felkért bizottság értékeli.

Az elbírálás során az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

– a hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság témaköreihez való kapcsolódás,

– újító gondolatok,

– minél szélesebb körben alkalmazható jó gyakorlatok,

– kreatív megfogalmazás.

IV. A pályázat díjazása:

Minden kategóriában a bírálóbizottság által legjobbnak ítélt pályaművet benyújtó gyermeket értékes nyereménnyel jutalmazzuk. A bírálóbizottság fenntartja a jogot, hogy – a pályaművek minőségére figyelemmel – egyes helyezéseket ne ítéljen oda vagy több helyezettet javasoljon díjazásra.

A díjazottak környezetbarát oktató játékokat, sőt akár E-book olvasót is nyerhetnek!

Az eredményhirdetés várható időpontja:

2023. március 6.

Az eredményhirdetésre online formában, a Zöld generációkért Alapítvány honlapján és közösségi média felületein kerül sor.

A nyertesekkel elektronikus elérhetőségükön (e-mail) vagy telefonon keresztül vesszük fel a kapcsolatot.

A legjobb pályaművek a Zöld generációkért Alapítvány honlapján és közösségi média felületein is bemutatásra kerülnek.

A pályázat beküldési határideje:

2023. január 31.

A pályázaton való részvételhez szükséges mellékletek és a hulladékgazdálkodási kisokos itt tölthető le:

A Zöld generációkért Alapítvány „Minél zöldebb, annál jobb!” címmel ötletpályázatot hirdetett hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság témakörökben általános és középiskolás korú gyermekek számára, amelyre három pályázati kategóriában március 31-ig lehetett jelentkezni.

A pályázat célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a fenntartható, környezettudatos szemléletmód kialakításának fontosságára, kiemelten a hulladékgazdálkodással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos témakörök népszerűsítésére a fiatalabb generációk körében, hozzájárulva ezzel az egyéni felelősségérzet és a környezettudatos, megelőzést szem előtt tartó életmód kialakulásához.

A beérkezett pályaműveket a kuratórium elnöke által felkért bizottság értékelte. Az ötletpályázat eredményei az alábbiak szerint alakultak:

  • az 1. kategória (általános iskola alsó tagozat) legjobbnak ítélt pályamunkája H. Attila József „Így spórolok én” című esszéje;
  • a 2. kategória (általános iskola felső tagozat) legjobbnak ítélt és egyben az ötletpályázaton legtöbb pontot elérő pályamunkája F. Boglárka „Zölden könnyebb!” című műve;
  • a 3. kategória (középiskolás gyermekek) legjobbnak ítélt pályamunkája N. Luca „Láss a jövődbe” című esszéje.

Ezúton is köszönjük szépen minden pályázónak és érdeklődőnek, aki részt vett az ötletpályázaton, hogy pályaművével hozzájárult ahhoz, hogy népszerűsítsük a hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság témaköreit és felhívjuk a figyelmet a fenntartható, környezettudatos szemléletmód kialakításának fontosságára.

A Zöld generációkért Alapítvány a Környezetvédelmi Világnap alkalmából „Csodálatos Földünk, óvjuk együtt!” címmel rajzpályázatot hirdet bölcsődés és óvodás korú gyermekek számára.

Már egészen kiskortól kezdve fontos tudatosítani a gyermekekben a természet- és környezetvédelem fontosságát, valamint elősegíteni a környezettudatos szemléletmód kialakulását. A környezetbarát szokások bölcsődei, óvodai korban történő bevezetése nagy mértékben hozzájárulnak az egyéni felelősségérzet és a környezetvédelmet szem előtt tartó életvitel kialakításához.

Minden év június 5-én kerül megrendezésre a Környezetvédelmi Világnap, melynek célja, hogy elősegítse a fenntartható fejlődés eszméjének terjedését, platformot biztosítson az együtt gondolkodásra, valamint felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából világszerte környezetvédelmi figyelemfelhívó akciókat és rendezvényeket szerveznek, amelyhez most a Zöld generációkért Alapítvány is csatlakozik a rajzpályázat meghirdetésével.

Pályázat célja   

A rajzpályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatos szemléletmód kialakításának fontosságára, valamint elősegítse a környezettudatos gondolkodásra való nevelést. Pályázatunk keretében a jelentkező bölcsődés és óvodás korú gyermekek rajzban, festményben mutathatják be, mit jelent számukra a természetvédelem, a környezettudatosság, és hogy mit tudnak tenni környezetük védelme érdekében.

A rajzpályázat olyan kreatív kisgyerekek alkotásait várja, akik szeretnék bemutatni, hogy mit jelent számukra környezetünk megóvása, valamint melyek azok a természeti csodáink, melyeket ők is értékesnek, szépnek látnak, óvni és védelmezni igyekeznek/szeretnének.

Pályázati kategóriák

  1. kategória: 4 év alatti gyermekek;
  2. kategória: 4-7 év közötti gyermekek.

Pályázati feltételek

A pályázatra egy gyermek egy alkotást küldhet be. A több alkotást beküldő gyermek kizárja magát a művek elbírálásából. A pályázaton magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek pályamunkáit várjuk.

A művek elkészítéséhez bármilyen anyag, illetve technika használható (pl. ceruza, zsírkréta, vízfesték, ragasztásos módszerek stb.), de egyéb alkotással (pl. szobor, fotó) nem lehet pályázni. Az alkotás bármilyen alapanyagra (pl. papírtekercs, összeragasztott rajzlapok, kartonok) elkészíthető. Méretkorlát nincs, de a pályamű postai beküldése a gyermek törvényes képviselőjének feladata.

A pályázatra az eredeti példányt szükséges beküldeni, elektronikus formában leadott pályamunkát nem áll módunkban elfogadni. A pályázaton csak olyan alkotással lehet részt venni, amely más pályázaton nem vett részt.

A pályázat benyújtásának módja

A pályázatot a pályázó:

–      a pályamű;

–      a pályázati adatlap hiánytalan kitöltésével (ld. 1. melléklet);

–      az alkotás elkészítésében részt vevő gyermek törvényes képviselőjétől származó adatkezelési és felhasználói jogi nyilatkozatok (ld. 2. melléklet) birtokában nyújthatja be.

A pályázatot jeligével kell ellátni.

A pályázatot egy példányban, zárt borítékban a pályázatkezelő részére a következő címre kérjük postán eljuttatni:

Zöld generációkért Alapítvány
1133 Budapest, Pannónia utca 66. fszt. 02.

A pályázat beküldésének határideje: 2021. június 5. (szombat)

A pályázatokat Prof. Dr. Kerekes Sándor, a Zöld generációkért Alapítvány kuratóriumának elnöke által felkért bizottság értékeli. A bírálóbizottság fenntartja a jogot, hogy – a pályaművek minőségére figyelemmel – egyes helyezéseket ne ítéljen oda vagy több helyezettet javasoljon díjazásra.  

A pályázat díjazása kategóriánként 

  1. Az 1. kategóriában a legjobbnak ítélt pályaművet benyújtó gyermeket 20.000 Ft értékű környezetbarát oktató játékkal jutalmazzuk.
  2. A 2. kategóriában a legjobbnak ítélt pályaművet benyújtó gyermeket 20.000 Ft értékű környezetbarát oktató játékkal jutalmazzuk. 

A pályázat eredményhirdetésének időpontja: 2021. június 11. (péntek)

Az eredményhirdetésre online formában, a Zöld generációkért Alapítvány facebook oldalán, valamint honlapján kerül sor. A nyertesekkel elektronikus elérhetőségükön (e-mail) keresztül vesszük fel a kapcsolatot.

A legjobb pályaművek a Zöld generációkért Alapítvány honlapján is bemutatásra kerülnek.

A pályázaton való részvételhez szükséges mellékletek itt tölthetők le.

A Zöld generációkért Alapítvány a Környezetvédelmi Világnap alkalmából „Csodálatos Földünk, óvjuk együtt!” címmel rajzpályázatot hirdetett bölcsődés és óvodás korú gyermekek számára.

A pályázat olyan kreatív, alkotni vágyó gyermekeknek adott teret, akik szerették volna bemutatni, hogy mit tudnak tenni a környezetük megóvása érdekében, valamint melyek azok a természeti csodáink, melyeket ők is értékesnek, szépnek látnak, óvni és védelmezni igyekeznek.

Rajzpályázat eredménye

A rajzpályázat keretében a legkreatívabb, a témához legjobban kötődő alkotások kerültek díjazásra. A rajzpályázat két pályázati kategóriában került meghirdetésre:

Az 1. pályázati kategória (4 év alatti gyermekek) nyertes pályaműve Skala János – „A természet apró csodái” című rajza.

A 2. pályázati kategória (4-7 év közötti gyermekek) nyertes pályaműve János Kevey Lotti – „Szélkerék”című rajza.

A nyertesekkel az általuk megadott elektronikus elérhetőségeiken keresztül vesszük fel a kapcsolatot.

Ezúton szeretnénk gratulálunk a nyerteseknek, valamint köszönetet mondani a pályázó gyermekeknek és a közreműködő szülőknek! Reméljük, hogy a rajzpályázattal sikerült elérni célunkat, hogy felhívjuk a figyelmet a környezettudatos szemléletmód kialakításának fontosságára, valamint elősegítsük a környezettudatos gondolkodásra való nevelést.

[MEC id="470"]

Az Alapítvány adatai

Kapcsolat