Rendezvényeink
A ZGA a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú Projekt keretében minden hónapban Zöld Programokat szervez.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. augusztus 2-án megrendezett EIT Health – Innovációs Piactér – BKIK verseny csapatépítő és felkészítő workshopján az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság egészségiparban betöltött szerepéről tartott előadást.
A kuratórium tagja elmondta, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra, továbbá innovációs potenciált, gazdasági növekedési lehetőséget biztosít, mindamellett nem növeli a nyersanyag felhasználást.
Beszámolt továbbá arról is, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok (ENSZ SDG-k) egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérésének tervezetét jelentik mindenki számára. Olyan globális kihívásokkal foglalkoznak, mint például a szegénység, egyenlőtlenség, éghajlatváltozás, környezetromlás, béke és igazságosság. A 17 cél mind összefügg egymással, minden célhoz tartozik egy sor mutató, melyek segítenek mérni az előrehaladást mind a 193 országban, amelyek beleegyeztek abba, hogy a célok elérése érdekében dolgoznak.
Professzor úr a 3. SDG célról beszélt részletesebben, amely az egészséges életvitel biztosítását és jó közérzet előmozdítását foglalja magában, így többek között ide tartozik az univerzális egészségügyi fedezet megvalósítása, az egészségügyi finanszírozás, valamint egészségügyi dolgozói állomány létszámának, fejlesztésének, képzésének és megtartásának jelentős növelése, a kapacitás megerősítése a nemzeti és globális egészségügyi kockázatok korai előrejelzésére, kockázatcsökkentésére és kezelésére.
A kuratórium tagja előadta, hogy egészségünk megőrzése érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír a megelőzés, amely célt a környezetvédelmi törekvések is előtérbe helyeznek. Az előadáson kiderült továbbá, hogy az egészségügyi szektor az ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számít a bolygón, további problémát jelent a betegkezelések során keletkezett orvosi hulladék, amelynek mintegy ugyan 85 %-a nem veszélyes, de a maradék 15 %-a lehet radioaktív vagy mérgező anyag is. Szintén gondot okoz a szektorban az energia- és vízfelhasználás, valamint az egyszerhasználatos eszközök alkalmazása.
Prof. Dr. Imre Miklós előadása végén az egészségipar fenntarthatósági alternatíváiról számolt be, mint például az e-recept, amely csökkenti a papír alapú dokumentumok mennyiségét, ezzel mérséklődik az egészségügy szénlábnyoma vagy az elektronikus kórlapok rendszere.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. július 26-én megrendezett „Egészségipari- és zöldinnovációk kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós az okos megoldásokról és a fenntarthatóságról tartott előadást.
A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés fogalmait, valamint a Fenntartható Fejlesztési Célrendszert. Elmondta, hogy az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendjének középpontjában 17 fenntartható fejlődési cél és az azokhoz kapcsolódó 169 célkitűzés áll. Új politikai keretet biztosít a szegénység minden formájának felszámolására, az egyenlőtlenségek leküzdésére és az éghajlatváltozás kezelésére.
A kuratórium tagja előadta, hogy az okosmegoldások átlátható ökológiai lábnyommal rendelkeznek, és működésükkor alacsony hatást gyakorolnak a környezetre, ezáltal támogatva a fenntarthatósági átállást. Az okosmegoldások és a zöldinnováció a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb stratégiai eszközei. Az előadáson szó esett továbbá az okosotthonról és az okosváros-megoldásokról is.
Professzor úr előadását a fenntartható technológiák és megoldások ismertetésével zárta, amelyek fejlesztése révén csökkenthető a környezeti lábnyom, javulhat az erőforrás-hatékonyság és megerősödhet az üzleti versenyképesség.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. július 12-én megrendezett „Egészségipari- és zöldinnovációk kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóságról és zöldinnovációról tartott ismeretterjesztő előadást.
A kuratórium tagja előadásában elmondta, hogy a fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, szervezési elv, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.” A fenntartható fejlődésnek fenn kell tartani a természetes rendszerek, források összességének azon képességeit, amelyeken a természet és a társadalom alapszik, továbbá le kellene küzdenie a környezet elhasználódását, úgy, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.
Prof. Dr. Imre Miklós előadta továbbá, hogy az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás okozta kihívások hívták életre az Európai zöld megállapodást, amelynek célja, hogy az Európai Unió 2050-ig klímasemlegessé váljon. Ennek elérése érdekében számba kell venni az új környezetkímélő és gazdaságélénkítő technológiákban rejlő előnyöket, törekedni kell az ipar fenntartható fejlesztésére, és csökkenteni kell a szennyezést.
Professzor úr az előadásában a zöldinnovációra is kitért, amely a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb stratégiai eszköze. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó módszerek és folyamatok, így a zöldinnováció elterjedéséhez vezettek. A fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos tudatossága szintén megnőtt, amely vállalati szinten ösztönzőleg hat a zöldinnováción alapuló üzleti modellek alkalmazására.
A kuratórium tagja elmondta, hogy a fenntartható technológiák és megoldások fejlesztése révén csökkenthető a környezeti lábnyom, javulhat az erőforrás-hatékonyság és megerősödhet az üzleti versenyképesség, mindemellett a zöldinnováció új munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket teremthet. A zöldinnováció tehát egy olyan fontos terület, amely összekapcsolja a gazdasági fejlődést és a fenntarthatóságot.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. június 28-án megrendezett „Iparági versenyképességet növelő szolgáltatási innovációk kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság és az egészségügy kapcsolatáról tartott előadást.
A kuratórium tagja elmondta, hogy a Fenntartható Fejlődési Célok (ENSZ SDG-k) egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérésének tervezetét jelentik mindenki számára. Olyan globális kihívásokkal foglalkoznak, mint például a szegénység, egyenlőtlenség, éghajlatváltozás, környezetromlás, béke és igazságosság. A 17 cél mind összefügg egymással, minden célhoz tartozik egy sor mutató, melyek segítenek mérni az előrehaladást mind a 193 országban, amelyek beleegyeztek abba, hogy a célok elérése érdekében dolgoznak.
Professzor úr elmondta, hogy az egészséges élet biztosítása és a jólét előmozdítása minden életkorban elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a 3. SDG cél az egészséges életvitel biztosítása és jó közérzet előmozdítása minden korosztály számára. A kuratórium tagja kitért arra is, hogy a világjárvány negatívan hatott az alapvető egészségügyi szolgáltatásokra, csökkentette a várható élettartamot, csökkent az immunizációs lefedettség, és nőtt a tuberkulózis és a malária okozta halálozások száma.
A világjárvány során keletkezett többlethulladék hatására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelt figyelmet fordít a hulladékkezelés gyakorlatának megreformálására, és szorgalmazza, hogy a létesítmények tegyenek erőfeszítéseket a környezeti fenntarthatóság integrálására. A kezdeményezés részét képezi az egészségügyi intézmények dolgozóinak továbbképzése is az újrahasznosítás témakörében. A szervezet kiemelte, hogy az egészségügy ökológiai lábnyomának csökkentése és a környezet védelme érdekében tett lépései jelentős szerepet játszanak az emberek egészségi állapotának javításában is.
A kuratórium tagja előadta, hogy a környezeti és a közegészségügyi problémák megoldása érdekében létrehoztak a Global Green and Healthy Hospitals (GGHH) elnevezésű hálózatot, amely globálisan összeköti az egészségügyi intézményeket. A GGHH nemzetközi közössége azon dolgozik, hogy csökkentse környezeti lábnyomát, és elősegítse az emberek és a bolygó egészséges jövőjét.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. június 21-én megrendezett „Iparági innovatív digitalizációs megoldások kerestetnek nemzetközi együttműködésre” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság egészségügyi iparágban betöltött szerepéről tartott előadást.
A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmát. A Fenntartható Fejlődési Célok (ENSZ SDG-k) egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérésének tervezetét jelentik mindenki számára, a 3. fenntartható fejlesztési célként az egészséges életvitel biztosítása és a jó közérzet előmozdítása került meghatározásra.
A kuratórium tagja elmondta, hogy az egészségügy komplex, több tudományágat felölelő rendszer, modernizálásának és fejlesztésének létfontosságú szerepe van. A fenntarthatóság, Földünk megóvása és a közegészségügy elválaszthatatlanul összefüggnek. Egészségünk megőrzése érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír a megelőzés, amely célt a környezetvédelmi törekvések is előtérbe helyeznek.
Az egészségügyi szektor a nettó globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 4 százalékáért felelős, így az ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számít a bolygón. A szektor további problémáját jelenti a hulladékkeletkezés és -kezelés, valamint az energia- és vízfelhasználás.
Professzor úr előadását a lehetséges fenntarthatósági alternatívák ismertetésével zárta, mint például az egészségügyi szolgáltatások interneten és mobil technológiákon keresztüli igénybevétele, az e-egészségügyi technológiák vagy az e-recept.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. június 12-én megrendezett Innovációs Piactéri Logisztikai Expón az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntartható és a logisztika kapcsolatáról tartott előadást.
A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság fogalmát, célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlesztési célokat. Beszámolt továbbá a vállalati szférát érintő legújabb kihívásairól, úgymint a folytonos megújulás kultúrájának bevezetése iránti igényről vagy a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémákról.
Az előadáson képet kaphattunk a jelenlegi, lineáris gazdasági modell és a körforgásos gazdasági modell közötti különbségekről, a körkörös gazdasági modell kialakulásáról, célkitűzéseiről. A kuratórium tagja elmondta, hogy a körforgásos gazdaság megvalósításában jelentős szerepe van a logisztikának. Az újrahasznosítási folyamatok költségének jelentős hányadát a logisztikai költségek jelentik, ezért az alkalmazott logisztikai rendszerek jelentősen befolyásolják a működés hatékonyságát.
Professzor úr előadásában ismertette az újrahasznosítás folyamatát, elmondta, hogy a felhasználó az elhasznált terméket valamilyen begyűjtési rendszer segítségével eljuttatja az újrahasznosítást végző gazdasági szereplőhöz, az elhasznált termék szétszerelését követően a már tovább nem hasznosítható anyagot deponálóban helyezik el. Míg a tovább hasznosítható anyagok egyik csoportja a feldolgozás után vagy a szervízhálózathoz kerül, vagy pedig mint újrahasznosítható alapanyag visszakerül a gyártásba, addig a másik csoportot az energiatermelésben használják fel energia kinyerésére. A kuratórium tagja előadását a jógyakorlatok ismertetésével zárta.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. június 8-án megrendezett „Innovációs Piactér” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a körforgásos gazdaság és lineáris gazdaság vállalati aspektusairól számolt be.
A kuratórium tagja előadásában elmondta, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra, innovációs potenciált, gazdasági növekedési lehetőséget biztosít, mindamellett nem növeli a nyersanyag felhasználást.
Az előadáson képet kaphattunk a jelenlegi, lineáris gazdasági modell és a körforgásos gazdasági modell közötti különbségekről, a körkörös gazdasági modell kialakulásáról, célkitűzéseiről. Előadásában elmondta, hogy a fenntarthatóság jelentőségének növekedésével egyre nő az érdeklődés a vállalati tevékenység társadalmi és ökológiai hatásai iránt, ahogyan maguk a vállalatok is egyre nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak.
Kiemelt célként jelenik meg a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, versenyképességük növelése a bel- és külpiacon egyaránt. Professzor úr kitért a kis- és középvállalkozások fenntarthatósági felzárkóztatására is, amely évek óta kiemelt téma. A vállalkozás fogyasztási szokásainak és termelési sajátosságainak fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával a vállalatok előnyre tehetnek szert versenytársainkkal szemben.
A kuratórium tagja előadása végén elmondta, hogy a vállalat működési-gyártási folyamatainak átgondolásával, a digitalizáció előtérbe helyezésével, a felelős fogyasztás és termeléssel, pld. termelési, csomagolási, szállítási megoldásokkal mérsékelhető lenne a vállalkozások környezeti lábnyoma.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. június 1-jén megrendezett „Légy sikeres befektetés-igénylési elemző!” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság és a pénzügyek kapcsolatáról számolt be.
A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, majd beszámolt a fenntartható pénzügyekről. A fenntartható pénzügyek a fenntarthatósági erőfeszítések szélesebb körének részét képezik, amelyek célja a fenntartható fejlődés megvalósítása. Professzor úr előadásában elmondta, hogy a fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe, a zöld gazdasági átalakulás legalapvetőbb eszközei arra irányulnak, hogy a környezetszennyezés és természetpusztítás káros hatásait az azokat okozó gazdasági szereplőkre is áthárítsák.
Az utóbbi évtizedekben a befektetők egyre több lépést tettek az éghajlatváltozás és a szélesebb körű fenntarthatósági kérdések fejlesztési, befektetési döntéseikbe és portfólióallokációikba való integrálása érdekében, ebben a kérdéskörben a jogalkotás is beindult.
A kuratórium tagja röviden ismertette a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletet, valamint a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletet. Ismertette továbbá, hogy az ESG-t, azaz a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait mérő teljesítmény mutató rendszerét is.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. május 25-én megrendezett „Innovációs Piactér HR és logisztikai tagozat workshop” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának elnöke a körforgásos gazdaság és a logisztika kapcsolatáról számolt be.
A kuratórium elnöke előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmát. Beszámolt továbbá a vállalati szféra legújabb kihívásairól, úgymint a folytonos megújulás kultúrájának bevezetése iránti igényről vagy a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémákról. A vállalatok – különösen a kis- és középvállalatok – jelentős része még most sem rendelkezik fenntarthatósági tervvel, holott a fogyasztási szokások és termelési sajátosságok fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával előnyre tehetnek szert a versenyszférában, lehetőséget teremtve ezzel a vállalat gazdasági növekedésére is.
Az előadáson képet kaphattunk a jelenlegi, lineáris gazdasági modell és a körforgásos gazdasági modell közötti különbségekről, a körkörös gazdasági modell kialakulásáról, célkitűzéseiről, továbbá az Európai Unió hulladékhierarchiájáról. Előadásában elmondta, hogy a körforgásos gazdaság megvalósításában jelentős szerepe van a logisztikának. Az újrahasznosítási folyamatok költségének jelentős hányadát a logisztikai költségek jelentik, ezért az alkalmazott logisztikai rendszerek jelentősen befolyásolják a működés hatékonyságát. Elnök asszony beszámolt az újrahasznosítási folyamatok logisztikai részfolyamatairól is, előadását pedig a jógyakorlatok ismertetésével zárta.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. május 18-án megrendezett „1. Innovációs Piactér befektetési-pénzügyi tagozat matchmaking” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Ritter Marianna a fenntarthatóság és pénzügyi rendszer kapcsolatáról tartott előadást.
A kuratórium elnöke előadásában a fenntarthatóság, valamint a fenntartható fejlesztési célok ismertetésével kezdte. Az előadáson képet kaphattunk a 21. századi kihívásokról, mint például a klímaváltozással összefüggésben felmerülő megoldandó problémák, a körforgásos gazdaságra való áttérés, az innováció és kutatás-fejlesztés szükségessége vagy a folyamatos megújulás kultúrájának bevezetése iránti törekvés.
Elnök asszony előadásában elmondta, hogy a fenntartható pénzügyek a fenntarthatósági erőfeszítések szélesebb körének részét képezik, amelyek célja a fenntartható fejlődés megvalósítása. A fenntartható finanszírozás a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti megtérülést együttesen veszi figyelembe.
A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, a fenntarthatósági szempontok érvényesüléséhez meg kell erősíteni a gazdálkodó szervezetek fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeit és adatszolgáltatását, azaz a fenntarthatósági jelentéstételt. Dr. Ritter Marianna előadásában beszámolt az ESG-ről is, amely a vállalatok környezeti és társadalmi hatásait mérő teljesítmény mutató rendszer, természeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontú kockázatkezelés.
A kuratórium elnöke kitért továbbá az Európai Unió fenntartható pénzügyi cselekvési tervének sarokkövére, a „Taxonómiai” rendeletre, amelynek célja, hogy a közös, az Európai Unió egészében érvényes kritériumok megállapításával tájékoztassa a befektetőket arról, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Előadását az SFDR rendelet rövid ismertetésével zárta, amely rendelet bevezetésével „új időszámítás” vette kezdetét a pénzügyi piaci szereplők és a befektetők számára egyaránt a fenntartható befektetések területén.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. május 11-én megrendezett „Innovációs Piactér havi vezetői klub” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Ritter Marianna a fenntartható cégvezetésről tartott előadást.
A kuratórium elnöke előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, valamint a fenntartható fejlesztési célokat. Az előadáson képet kaphattunk a 21. századi kihívásokról, mint például a klímaváltozással összefüggésben felmerülő megoldandó problémák, a körforgásos gazdaságra való áttérés, az innováció és kutatás-fejlesztés szükségessége vagy a folyamatos megújulás kultúrájának bevezetése iránti törekvés.
Tekintettel arra, hogy a fejlett gazdaságokban a termelékenység növekedésének mintegy 85%-át az innováció vezérli, ahhoz, hogy egy vállalkozás versenyben tudjon maradni, innovációs fejlesztéseket ajánlott végeznie. A kuratórium elnöke hangsúlyozta az egyre növekvő érdeklődést a vállalati tevékenységek társadalmi és ökológiai hatásai iránt, ahogyan maguk a vállalatok is egyre nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak. Kiemelt cél a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, versenyképességük növelése a bel- és külpiacon egyaránt, fenntarthatósági felzárkóztatásuk évek óta kiemelt téma, amelyhez az energiahatékonysági és energiatakarékossági beruházások segíthetik hozzá az egyes vállalkozásokat.
Az előadásból kiderült, hogy az egyes vállalatok fogyasztási szokásainak és termelési sajátosságainak fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával előnyre tehetnek szert versenytársainkkal szemben, így, ha kis lépésekkel is, de fontos a fenntarthatóság felé való elmozdulás.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként szerepet vállalt a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálásában a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében 2023. május 5-én online előadást tartott „Fenntarthatóság és innováció” címmel elsősorban felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak. A konferencián Dr. Ritter Marianna kuratóriumi elnök a szemléletformálás, fenntarthatóság fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét.
A kuratórium elnöke előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmáról is beszámolt. Az előadáson képet kaphattunk a lineáris és körforgásos gazdasági modellek közötti különbözőségekről, kitért továbbá arra is, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi. Elnök asszony beszámolt a szemléletformálás fontosságáról, figyelemmel arra, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra.
Előadásában kitért a fenntarthatóság és innováció közötti kapcsolatra is, elmondta, hogy a fejlett gazdaságokban a termelékenység növekedésének mintegy 85%-át az innováció vezérli, így ahhoz, hogy egy vállalkozás versenyben tudjon maradni, innovációs fejlesztéseket ajánlott végeznie. A fenntarthatóság jelentőségének növekedésével egyre nő az érdeklődés a vállalati tevékenységek társadalmi és ökológiai hatásai iránt, ahogyan maguk a vállalatok is egyre nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek érdekében a 2023. május 4-én megrendezett „Állj a cégeddel a változás élére! Breaking news: radikális áttörés várható az online marketing körében” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság marketingben betöltött szerepéről tartott előadást.
Professzor úr elmondta, hogy már az 1900-as évek végén felismerték a változó társadalmi elvárásokat, az egyre „zöldebb” fogyasztási mintákat, amelyek új piaci rést, a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacát teremtette meg. Figyelemmel arra, hogy a fogyasztók kifejezték, a vállalatokat is terheli környezeti felelősség, a társadalmi és üzleti szemléletváltással egy időben a marketing is változásnak indult.
Ismertette továbbá a környezettudatos marketing fogalmát, alapvetéseit, valamint kitért az ezzel összefüggésben felmerülő esetleges problémákra is, például, hogy a környezeti szempontok mennyire összeegyeztethetők a klasszikus értelemben vett vállalati célkitűzésekkel, profitmaximalizálással.
A kuratórium tagja beszámolt a greenwashing, azaz a zöldre festés kérdésköréről is, a megtévesztő marketing azon formájáról, amely az élénkülő „zöld keresletre” reagálva alakult ki. A greenwashing során a vállalatot, terméket vagy üzleti gyakorlatot hamisan vagy túlzottan környezetbarátként reklámoznak. Előadását a felmerülő problémák mellett a lehetséges megoldási javaslatok bemutatásával zárta.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként törekszik a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. április 6-án megrendezett „Innováció-fejlesztés az EIT Health Innostars-sal és a tőkeportállal” című konferencián Dr. Ritter Marianna, az Alapítvány kuratóriumának elnöke a szemléletformálás fontosságáról számolt be.
A kuratórium elnöke előadásában a fenntarthatóságról, annak célkitűzéseiről, valamint a fenntartható fejlődésről beszélt. Az előadáson képet kaphattunk a lineáris és körforgásos gazdasági modellek közötti különbözőségekről, kitért továbbá arra is, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi.
A kuratóriumi elnök hangsúlyozta a szemléletformálás fontosságát, tekintettel arra, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra. A lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása, a hulladékgazdálkodással, hulladékképződés-csökkentési lehetőségekkel, a körforgásos gazdaság alapelveivel és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretszerzése is kiemelt jelentőséggel bír.
A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként részt vesz a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt megvalósításában, melynek célja a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. március 23-án megrendezett, „Akikre büszkék vagyunk…II. A magyar űrhajós-projekt ma és régen” című konferencián Dr. Ritter Marianna, az Alapítvány kuratóriumi elnöke a fenntarthatóság űrhajózásban betöltött szerepéről számolt be.
A kuratórium elnöke előadását a fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, valamint a körforgásos és lineáris gazdasági modellek közötti eltérések ismertetésével kezdte. Elmondta, hogy az űrrepülés fontos, ha nem döntő szerepet játszik a globális éghajlati adatmodell létrehozásában. A Föld megfigyelésére szolgáló műholdkonstellációk adatmodellt hoznak létre, mely adatokat a kutatók megfigyelésre, kutatásra használnak. A műholdak által szolgáltatott adatok hozzájárulnak a klímakutatáshoz és a környezetvédelemhez is.
Az űrrepülés jelentősége ellenére a mai napig nincs közös definíció arra vonatkozóan, hogy mit jelent globálisan a „fenntartható viselkedés” az űrben, a világűr fenntarthatóságára vonatkozó nemzetközi iránymutatások számszerűsítése, értékelése és ellenőrzése továbbra is kihívást jelent.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek érdekében a 2023. február 16-án megrendezett „Közvetlen nemzetközi források-lehetőségek-aktualitások” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Kerekes Sándor előadásában a fenntarthatóság, körkörös gazdaság és innováció kapcsolatának fontosságára hívta fel a figyelmet.
A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság, körforgásos gazdaság alapfogalmait, célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmáról is beszámolt. A szakemberek és politikusok többsége a hulladéklerakóra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében tartja szükségesnek a lineáris gazdaságról a körkörösre történő átállást, melyet az Európai Unió is követelményként tart szem előtt.
A legfontosabb cél, hogy radikálisan csökkenjen a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, 2035-ig el kellene érnünk, hogy a kommunális hulladék kevesebb, mint 10 %-a kerüljön a hulladéklerakóra, azonban ez ma még az Európai Unió átlagában 24 % és Magyarországon több, mint 40 %. Fontos érv továbbá a körkörös gazdaság mellett, a természeti erőforrások várható kimerülése.
Az elmúlt évtizedekben a vállalati szférát is újabb és újabb kihívások érik, úgymint a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémák vagy az innovációs potenciál szükségessége. A fejlett gazdaságokban a termelékenység növekedésének mintegy 85%-át az innováció vezérli, ahhoz, hogy egy vállalkozás versenyben tudjon maradni, innovációs fejlesztéseket ajánlott végeznie.
A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként szerepet vállalt a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projektben, amelynek célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. február 9-én megrendezett „Logisztika és innováció” című konferencián Halász Gábor, az Alapítvány mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltetője a szemléletformálás fontosságáról, jelentőségéről, annak lehetséges eszközeiről tartott előadást.
Előadásában elmondta, hogy a körkörös gazdaság a lineáris „kitermel-előállít-leselejtez” gazdasági modell alternatívájaként alakult ki, a körforgásos rendszerben a termékek értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik és a legyártásukat vagy felhasználásukat követően azonos vagy feldolgozott formában kerülnek vissza a gyártásba. A rendszer célja a nulla hulladékkal járó termelés és használat, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb és ezzel együtt fenntarthatóbb felhasználása, valamint a hulladéknak a hulladékhierarchia szerinti prioritás figyelembevételével történő minél nagyobb arányú hasznosítása.
Az applikáció-fejlesztő elmondta, hogy az Alapítvány az infokommunikációs eszközökre épített szemléletformálás keretében mobilapplikációt fejleszt annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hulladékgazdálkodással, fenntarthatósággal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismeretterjesztéshez. Célközönsége elsősorban az általános iskolás tanulók, közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók mellett a kis- és középvállalkozások. A fiatalabb generációk mellett a kis- és középvállalkozások szemléletformálása is kiemelt jelentőséggel bír figyelemmel arra, hogy jelentős hányaduk nem rendelkezik fenntarthatósági tervvel.
A Zöld generációkért Alapítvány a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt konzorciumi tagjaként a lakossági mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálására törekszik a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2023. február 1-jén megrendezett „A fenntartható jövőért?” című konferencián az Alapítvány kuratóriumának tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a fenntarthatóság fontosságáról számolt be az Alapítvány által fejlesztett öko-asszisztens, GREENY bemutatásával.
A kuratórium tagja előadásában ismertette a fenntarthatóság alapfogalmát, annak célkitűzéseit, valamint a fenntartható fejlődés fogalmáról is beszámolt. Az előadáson képet kaphattunk a lineáris és körforgásos gazdasági modellek közötti különbözőségekről, kitért továbbá arra is, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi. Professzor úr elmondta továbbá, hogy a fenntartható életmód kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra.
Előadásában kitért a vállalati szféra legújabb kihívásaira, úgymint a folytonos megújulás kultúrájának bevezetése iránti igényre vagy a klímaváltozással összefüggésben felmerülő problémákra. A vállalatok – különösen a kis- és középvállalatok – jelentős része még most sem rendelkezik fenntarthatósági tervvel, holott a fogyasztási szokások és termelési sajátosságok fenntarthatósági szempontok alapján való átgondolásával előnyre tehetnek szert a versenyszférában, lehetőséget teremtve ezzel a vállalat gazdasági növekedésére is.
Prof. Dr. Imre Miklós előadása végén a vállalati szférába is átültethető megoldási javaslatokat kínált, így például a termelési-csomagolási folyamatok átgondolását, a digitalizáció előtérbe helyezését vagy a működési-gyártási folyamatok újragondolását.
A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként szerepet vállalt a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projektben, amelynek célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2022. december 15-én megrendezett „Hogyan teremtsünk saját pénzügyi forrásokat?” című konferencián az Alapítvány mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltetője, Halász Gábor a jövő generációi és a gazdasági élet szereplői szemléletformálásának fontosságáról, valamint ezen belül az alapítványi applikációfejlesztésről számolt be.
A körforgásos gazdaság a fenntarthatatlannak minősülő lineáris „kitermel-előállít-leselejtez” gazdasági modell alternatívájaként alakult ki. Ebben a rendszerben a termékek értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik és a legyártásukat vagy felhasználásukat követően azonos vagy feldolgozott formában kerülnek vissza a gyártásba. A rendszer célja a nulla hulladékkal járó termelés és használat, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb és ezzel együtt fenntarthatóbb felhasználása, valamint a hulladéknak a hulladékhierarchia szerinti prioritás figyelembevételével történő minél nagyobb arányú hasznosítása.
A mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltető hangsúlyozta továbbá a szemléletformálás fontosságát, a fenntartható életmód ugyanis kulcskérdés annak érdekében, hogy a jövő generációi számára egy élhető világot hagyjunk hátra, befolyásolni kell az életmód stratégiákat is, minél inkább a fenntarthatóság irányába terelve azokat. A társadalom – különösen a lakosság és a kis- és középvállalkozások – egy része nem ismeri a körforgásos gazdaság fogalmát, és sokaknak ez a téma nem jelent többet a szelektív hulladékgyűjtésnél. Ugyanakkor a körforgásos gazdaság gyakorlati hasznokat rejtő terület, ami számos innovációs lehetőséget is rejt és úgy képes gazdasági növekedést produkálni, hogy közben nem növeli a nyersanyag felhasználást.
A mobilapplikáció fejlesztő és üzemeltető elmondta, hogy az Alapítvány az infokommunikációs eszközökre épített szemléletformálás keretében ingyenes mobilapplikációt fejleszt annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hulladékgazdálkodással, fenntarthatósággal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismeretterjesztéshez. Célközönsége elsősorban az oktatásban részt vevő hallgatók, valamint a kis- és középvállalkozások. Az infrastruktúra a célközönség igényeinek figyelembevételével kerül kialakításra, a felhasználók számára mobiltelefonos applikáció készül.
A Zöld generációkért Alapítvány konzorciumi tagként szerepet vállalt a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projektben, amelynek célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság területein.
Ennek keretében a 2022. október 20-án megrendezett Kármán Tódor Innovációs Piactér És Ügynökség Konferencián az Alapítvány kuratóriumi tagja, Prof. Dr. Imre Miklós a körforgásos gazdaság fontosságára hívta fel a figyelmet.
Elmondta, hogy a lineáris modell negatív hatásai ellenére a jelenleg működő gazdasági struktúrák többsége még mindig ezt a szemléletet követi. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság egy viszonylag új terület, amely először 2015-ben jelent meg az Európai Bizottság uniós cselekvési tervében. A modell arra koncentrál, hogy a termékek élettartama a lehető leghosszabb legyen. Így többek között a vásárlást elkerülve a kölcsönzésre ösztönöz, illetve a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” nyújt a javítás, átalakítás, esetleg továbbadás által.
Professzor úr elmondta, hogy a körforgásos gazdaság a fenntarthatatlannak minősülő lineáris „kitermel-előállít-leselejtez” gazdasági modell alternatívájaként alakult ki. Ebben a rendszerben a termékek értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik és a legyártásukat vagy felhasználásukat követően azonos vagy feldolgozott formában kerülnek vissza a gyártásba.
Szó esett továbbá a körforgásos gazdasági rendszer célkitűzéseiről is: a körkörös gazdasági modell célja elsősorban a nulla hulladékkal járó termelés és használat, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb és ezzel együtt fenntarthatóbb felhasználása, valamint a hulladéknak a hulladékhierarchia szerinti prioritás figyelembevételével történő minél nagyobb arányú hasznosítása.
2022. szeptember 27-én került megrendezésre a Kármán Tódor Innovációs Piactér És Ügynökség Bemutató Konferencia, ahol a Zöld generációkért Alapítvány első alkalommal mutathatta be GREENY-t, a KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 sz. projekt keretében fejlesztett öko-asszisztenst.
Prof. Dr. Imre Miklós, az Alapítvány kuratóriumi tagja előadásában elmondta, hogy a „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című, KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 számú projekt célja a lakosság mellett a hazai gazdasági élet szereplőinek szemléletformálása a hulladékgazdálkodás, hulladékképződés-csökkentés, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság témaköreiben.
A kampányban az Alapítvány elsődleges célkitűzése az infokommunikációs eszközökre épített szemléletformálás, különösképpen mesterséges intelligencia alkalmazásával, így jött létre GREENY, a mesterséges intelligencián alapuló öko-asszisztens. GREENY adatbázisa hulladékgazdálkodással, körforgásos gazdasággal, fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretekkel került kidolgozásra.
Professzor úr ismertette a 2022. január 1-jétől hatályba lépő begyűjtési rendszerünket érintő változásokat: az italos kartondoboz átkerült a kevert csomagolási hulladékok közé, a sárgafedelű tartályokba, míg a kékfedelű tartályokba kizárólag tiszta papírhulladékot, így például újságot, hullámpapírt, csomagolópapírt helyezhetünk, addig a sárgafedelű tartályokba pedig kevert csomagolási hulladékot, mint például a műanyag és fém csomagolási hulladékot, összelapított italos kartondobozt, PET-palackot vagy műanyagzacskót kell helyezni.
A kuratóriumi tag hangsúlyozta, hogy a sárgafedelű tartályban kizárólag csomagolási anyag gyűjthető, tehát nem lehet belehelyezni egyéb műanyagot és fém használati tárgyakat sem. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a szelektív tartályokba nem lehet élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó csomagolóanyagokat, használt papírzsebkendőt, szalvétákat beledobni.
